Újra úton… új kalandok várnak egy régi ismerős szigeten! Hogy kerültem most Balira?!

 

Minden megint gyorsan történt… vagy talán mégsem…

Ha őszinte akarok lenni, akkor a gondolat – amit ebben a formában talán még álomnak hívunk – január körül született meg bennem. Bali hiányzott, sokszor álmodoztam róla, hogy újra a parton állok és megint az óceán mossa a homokba fúródó lábamat….

Az első naplemente, ahol újra az oceán mosta a talpam…

Közben a rólam készült cikkekhez az íróik kértek tőlem képeket Baliról, ahogy lapoztam a régi fotók között újraéltem azokat a varázslatos pillanatokat. Április közepére addig „súlyosbodott a helyzet”, hogy minden éjjel kivétel nélkül a szigeten jártam, reggel csak csodálkoztam hogy kerülök Vászolyra. Május elején pedig a Balaton körül is Bali illatokat éreztem, a magyar eső illata hirtelen olyan volt mint a trópusi esőé. Néha még a frangipani virág illatát is éreztem a levegőben.

Frangipani virág végre a kezemben a valóságban…

 

Éreztem, hogy most nekem mennem kell, újra hív a sziget, de amikor arra gondoltam, hogy mindezt hogyan fogom kivitelezni, elfogott a keserűség, nem láttam az utat. Erre az érzésre viszont szerencsére ott volt a Balaton gyógyírnak, hagytam a keserűség gondolatát, helyette körülnéztem, hogy mi van itt a jelenben, és imádtam minden pillanatát. Panaszra igazán nem lehet okunk, idén tavasszal szuper jó idő volt, és mi ezt jól ki is aknáztuk: SUP, kirándulás, vitorlázás, biciklizés, strandolás, kerti sütögetések, új és régi barátok, borozgatások, beszélgetések… ugye mennyire jó otthon is!

Naplemente a Balatonnál..

Egyszercsak történt egy váratlan fordulat, jött egy lehetőség, nem haboztam meglovagoltam a hullámot, ami a végén Bali szigetén tett partra. Hála és fülig érő mosoly ez vagyok én most… minden pillanatot, minden illatot mélyen beszívok, töltenek a színek, a formák, az ízek, no és persze az emberek arcán lévő mosoly. Már nem tudom, hogy ők mosolyognak azért mert én mosolygok tiszta szívemből vagy én mosolygok még mindig mert ők is a szívükből mosolyognak rám.

Bali varázslata…

Mosolygok, mert egy újabb álom valósult meg, ez boldogsággal és örömmel tölt el. Kiélvezem minden percét, pillanatát ennek a megvalósult álomnak. Sikerült! A folyamat tudatos megfigyelése pedig segített, hogy jobban megértsem, mi is kell ahhoz, hogy az álom valóság lehessen.

Folyt köv…

0 hozzászólások

Válasz

Szeretnél te is hozzászólni?
Regisztrálj ingyenesen!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

kettő × 4 =