A történet, amit el kell mondani… a SkinDelight születéséről


A SkinDelight története. Sokan szoktátok kérdezni egy-egy személyes találkozás alkalmával, hogy is született meg bennem a SkinDelight. Most írásban is elmesélem. Jó hosszú történet, de ígérem érdekes, és hátha tanulságos is…

Valamikor hajdanán a pörgős budapesti és nemzetközi üzleti élet (“corporate world”) fiatal, ambicióktól duzzadó szereplője voltam, lelkesen építettem fényes karrieremet. Ebben a lelkes építésben csak épp a saját testemre és a lelkemre nem szántam időt.
Nem is gondoltam, hogy fontos lehet, de a testem jelzett. Nem éreztem jól magam benne, azt éreztem, hogy valami nem stimmel. Ez az érzés nem hagyott nyugodni, a hagyományos orvosláshoz fordultam válaszért, de nem kaptam. Kerestem tovább, az alternatív gyógyítás felé fordultam a kérdésemmel. Kaptam egy cimkét vagy diagnózist: candida, és kaptam hozzá táplálkozási javaslatokat.
Nem kicsit tűnt ijjesztőnek, de hát akarni tudunk, ha a karrierépítés megy akaratból, akkor a táplákozás is. Itt indultam el a bio egészséges táplálkozás lejtőjén. Jó mélyen beleástam magam, rengetget olvastam róla, és mindent sorban ki is próbáltam. 2007-re így jutottam el a “raw vegan” táplálkozáshoz (magyarul nyers vegánra fordították, mára már itthon is fellelni az irányzatot). Na, ez végre bejött. Még talán 1 év sem telt el mire újra jól voltam a bőrömben, sőt jobban mint előtte.

isteni lime torta – saját készítés

Egy jó kis méregtelenítő kúrával indítottam az átállást a nyers táplálkozásra. Itt jön az, hogy az eddigi történet hogyan kapcsolódik a SkinDelighthoz. Ennek méregtelenítésnek az eredményeként az orrom annyira érzékennyé vált, hogy az összes kozmetikai terméket, ami csak a lakásban fellelhető volt ki kellett paterolnom. Még csomagoláson keresztül is bántották az új képességekkel rendelkező orrom. Lehet, hogy a képesség nem volt új, de a korábbi dohányzás elég jól eltakarta előlem 🙂
Tehát, nem csak a teljes élelmiszerkészlet ki, hanem a teljes kozmetikai készlet is ki a kukába.  Persze, találtam az utcán olyanokat, akik értékelték a teljes életmódváltásomat, és legalább ezzel megnyugtattam magam. A pénztárcám már nem örült annyira, amikor a néhány biobolt egyikét felkutatva a biokozmetikum árát észlelte. Akkor meg pláne teljes volt az elégedetlenkedés, amikor a méreg drágán szerzett terméket kipróbálva ugyanazt tapasztaltam. Ez is szúrta a kifinomult orromat, mintha tűvel böködnék.

a természet egyik nagy csodája – a kókusz

Na most akkor mi legyen? A helyzet az volt, hogy a bőröm annyira száraz volt, hogy a fájdalom szintjét is átlépte a repedezettsége, valamit muszáj volt csinálni vele. Adott egy szuperérzékeny orr és egy tiszta táplálkozási elv. Egyszer csak leesett, hogy amit a bőrünkre teszünk, az ugyanoda szívódik fel, mint amit megeszünk: a testünkbe, a mi kis templomunkba. Magamhoz ragadtam a hidegen sajtolt extra szűz kókuszolajat, ami a legfinomabb nyersétel receptek értékes hozzávalójaként ott állt a polcon, és azzal jól bekentem a repedezett és vérző vádlim. A bőröm nagyon boldog lett tőle, és élettel telt meg az arcom is.
Boldogságomra csak az vetett némi árnyékot, hogy az állandó “kókuszgolyó” illatomat nem találtam elég nőiesnek. Nehogy a szingli nőiességemen nagy csorba essen, erre is megoldást kellett találnom. Ekkor találtam rá az illóolajokra, és kezdtem el kísérletezgetni velük. Ahogy télire fordult az idő a kókuszolaj kevésnek bizonyult, így kezdtem el kipróbálni más egyébként a salátára szánt hidegen sajtolt olajokat is.

szenvedélyemmé vált a komponálás, csak nem hangokkal, hanem illatokkal…

Az új és új olaj és illatkompozíciók kikeverése azonnal a szenvedélyemmé vált, és ami szenvedély az megy magától. Ha az aromaterápiáról kellett vaskos könyveket olvasni vagy a növények latin nevét megtanulni, nem okozott nehézséget. Ittam magamba a tudást, angolul, franciául épp milyen nyelven sikerült hozzájutni, vagy épp hol jártam üzleti úton. Londonban, amikor egy szakmai konferencián voltunk, találtam egy szuper illóolaj fellelőhelyet, és képes voltam a kabinbőröndöt telerakni illóolajokkal, könyvekkel és üres üvegcsékkel. Emlékszem a kollégáim értetlen arckifejezéseire amikor a repréren kinyittatták a bőröndömet, és előkerült belőle a rakomány. Kollégáim, barátaim hamarosan az első lelkes felhasználóimmá is váltak. Imádták amikor ajándékba olajokat készítettem nekik. A SkinDelight név már ekkor szerepelt minden kis üvegcsén, még egyedileg, kézzel festve.
Amikor épp Belgiumban voltam hosszabb kiküldetésen, az ottani egyik barátom indíttatására komolyan elgondolkoztam, hogy létrehozok egy vállalkozást SkinDelightból. Hatására blogot ugyan indítottam, de addigra lemerített a nagy karrierépítés.  Elértem az addig magam elé kitűzött célokat, de azok a célok, amiket még magam előtt láttam, már nem inspiráltak. Elveszettnek éreztem magam, tényleg ennyi van csak az életben, csak a karrieremben lehetek sikeres? Hirtelen élni akartam, bepótolni minden elveszett pillanatot. Forrt a vér az eremimben, és nem bírtam egy helyben ülni az irodában. Minden áldott este eszembe jutott Bali illata, vissza akartam menni, hosszabb időre, hogy kivülről belülről megismerjem, hogy közöttük éljek, hogy az óceán közelében lehessek, és hogy minden egyes napomat szörfözéssel kezdhessem.

Uluwatu a hullámok szentélye

Az álom valóra vált, kellett hozzá az én imádott fönököm megértése, aki elfogadta, hogy eltűnök 3 hónapra, és élek egy kicsit, Bali szigetén, egy teljesen más világban. A 3 hónapból 3 év lett. Megismertem minden eldugott kis szegletét az istenek szigetének, ahogy Balit az útikönyvek hívják. Tanultam tőlük rengeteget, arról hogy kevesebb is elég a boldogsághoz. Tanultam a növények gyógyító, szépítő erejéről, nem könyvekből, hanem a tudás birtokában lévő emberektől és a dzsungelben túrázva. Bali a második otthonommá vált. Megkaptam tőle életem legnagyobb ajándékait, magamra találtam, és született egy csodaszép kicsi lányom, aki hatalmasra nyitotta a szívem, hogy csordultig telhesessen szeretettel, és az anyaságot egy csodaként élhessem meg.

Egyik kedvenc rizsteraszos helyem Balin

Aztán jött egy pillanat a mi kis idilli életünkben ott Balin, amikor bennem felébredt a honvágy, tudtam, hogy haza kell jönnünk. Azt akartam, hogy az én másik szerelemgyerekem, a SkinDelight Magyarországon születhessen meg. Itt nyerje el végleges formáját, hogy innen indulhasson majd meghódítani az egész világot.  Hazaérkezvén nekiláttam a vállalkozás létrehozásának ott, ahol én otthon érzem magam Magyarországon. Ez a csodahely, ami mindig feltölt, a Balatonfelvidéken, egy eldugott kis falucska, Vászoly határában, az erdő szélén található. A természet vesz körül semmi más.

Kilátás a SkinDelight Manufaktúrából

Sok-sok tervezés, kivitelezés, engedélyezés és egyéb papírmunka no és rengeteg kitartás eredményeként végül itt vagyunk, a SkinDelight él. A gyártás során is megőriztem a hitet természetben, a minőségben és az emberi képességben, szeretetben és szenvedélyben. Hiszek abban is, hogy a környezetet és a természetet óvva, védve is lehetséges gyártani, és sikereket elérni. Hiszek abban, hogy a SkinDelight szérumok, olajok készítésével azt teszem, ami a képességem és feladatom, és hiszek abban is, hogy ezzel olyat tudok adni, amit más nem.

A helyemen, a természetben…